FX loan arrangements from legal perspective
Interview partner Dr. Szilvia Drimál, Drimál Law Office
1. How the legislation changes on FX-loans are reshaping the legal industry?
In no way. Lawyers are seeking the legal breaches, those legal arguments on the basis of which FX-loan agreements may be contested even after the recent legislation changes. The volume of the FX-loan lawsuits is not such that could cause a real reshaping.
2. Many law firms have received requests from unsatisfied clients bearing the damaging consequences related to exchange-rate fluctuations in recent years, from the State in order to litigate banks and the other way around. Which side of your law firm has taken? Why?
Those law firms which represented the State or the banks in the legal actions against each other came from a small group. All the other law firms have the possibility to be contacted by the desperate debtors who need help and advice to solve their crucial problems caused by FX-loans. I am one of these attorneys.
Devizahitel - elszámolás és forintosítás
Az elmúlt hetekben sorra kapták meg a deviza- és forinthitelesek az elszámolási értesítőket és a forintra váltott hitelük módosult feltételeiről szóló tájékoztatót. Az átvett iratok kapcsán számos kérdés fogalmazódott meg bennük. A jelen cikkben a vonatkozó szabályozást tömörítettem, a leggyakrabban felmerülő problémákat, az aktuális tennivalókat szedtem össze, valamint igyekeztem felvázolni a jövőbeni kilátásokat.
1. Elszámolás
1.1. Ki kap elszámolást?
A pénzintézeteknek el kell számolniuk az adósaikkal a tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrésből és egyoldalú szerződésmódosításokból (kamat- és költségemelésekből) származó, korábban beszedett összegekkel. Elszámolni azokkal a fogyasztókkal (értsd: önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy) kell, akik
- 2004. május 1. és 2014. július 19. között kötöttek fogyasztói kölcsönszerződést, és
- az nem hitelkártyához, fizetési számlához kapcsolódó kölcsön, vagy állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú hitel, és
- a hitelszerződés vagy még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után szűnt meg.
Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor az sem érdekes, hogy a bank esetleg már faktorálta (más személynek értékesítette: engedményezte) a kölcsönt, elszámolnia akkor is el kell. Ilyen esetben az elszámolást a bank küldi meg az ügyfélnek, akinek viszont külön kérnie kell a kölcsön épp aktuális jogosultját, hogy az elszámolást vegye figyelembe. Ha a kölcsönszerződés 2009. július 26. előtt szűnt meg, de a követelés nem évült el (mert például az adós perelte a bankot vagy felszólította időközben) vagy egy követeléskezelő még ma is érvényesíteni kívánja a követelést, akkor a banknak ugyancsak el kell számolnia, de ezt az adósnak külön kérnie kell.
Deviza- és egyéb hitelek
Az aktuális jogi helyzet
Minden egyes embert érint Magyarországon, akinek bármilyen jellegű, célú, elszámolású hitele vagy pénzügyi lízingszerződése van vagy volt.
Jelentős fordulat állt be a hitelekkel kapcsolatos társadalmi probléma kezelésében a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény elfogadásával és 2014. július 26-i hatálybalépésével. A törvény hatálya szinte minden fogyasztói banki kölcsönszerződésre és pénzügyi lízingszerződésre kiterjed, legyen az devizaalapú vagy forintalapú, még hatályos vagy már teljesített vagy épp végrehajtás alatt álló, lakásra, autóra vagy szabad felhasználásra vették fel, ha 2004. május 1. napját követően köttetett, és tartalmaz árfolyamréssel vagy egyoldalú szerződésmódosítással foglalkozó szerződéses kikötést. (Kivételt csak a végtörlesztéssel vagy a fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló ingatlannak az állam által külön jogszabály alapján történt megvásárlása következtében megszűnt szerződések képeznek.) A jogszabály célja, hogy a Kúria, mint legfőbb bírói testület által jogellenesnek minősített szerződéses kikötéseket egyedi pereskedés szükségessége nélkül, általánosan, kötelező jelleggel módosítsa valamennyi banki kölcsönszerződésben. A jogellenesnek minősített szerződéses kikötések két csoportba sorolhatók: az árfolyamrésre vonatkozó és az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó elemekre.
Hiedelmek és tények
Jó-e az nekünk, ha a devizahitel szerződésünk érvénytelenségét a bíróság megállapítja?
Hiedelem: Ha a devizahiteles adós kölcsönszerződését legalább részben érvénytelenné nyilvánítja a bíróság, az az adósnak mindenképpen jó, ezért perelni feltétlenül érdemes.
Tény: Az attól függ…
Kínai befektetők magyar projekteket keresnek
Számos szervezet és cég foglalkozik a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok koordinálásával. Tevékenységük nagyrészt abból áll, hogy feloldják azt a láthatatlan gátat, ami miatt nehezen találnak egymásra a kínai és a magyar vállalkozók, holott nyilvánvalóan számtalan területen lenne mód és szükség az együttműködésre.
Tipikusan ilyen nyilvánvaló együttműködésre ösztönző terület a magyar projektek (kidolgozott üzleti ötletek, találmányok) és a kínai befektetői tőke egymásra találása. 2014-ben nyitotta meg kapuit a Kínai-Magyar Investment Advisor Szolgáltató Kft., azt a célt szolgálva, hogy munkája által segítse a kínai befektetői csoportok tevékenységét Magyarországon és Európa szerte. A vállalat missziójának tekinti, hogy munkája, és a releváns szektorokban megvalósuló projektek által, az elsődlegesen Kínából Magyarországra irányuló beruházási törekvéseket segítse és támogassa hazánkban. Tevékenységét tekintve cégünk kutatja, és fenntartja a kapcsolatot az együttműködni kívánó projektmenedzserekkel, továbbá koordinálja, segíti és információval látja el a hazai és nemzetközi vállalatokat. A projektek kapcsolati rendszerének kiépítésében közreműködő háttérszervezetként támogatást nyújt az Európai- Kínai Kamarák és Kereskedelmi Társulások Befektetést Elősegítő Szövetsége (másnéven ECIPU).
Az új Ptk. a sláger
Az új Ptk. számos területen hoz jelentős változást az életünkbe. Nem is igazán látjuk át, hogy mi mindenben. Ebben a lapban elsősorban a gazdasági társaságokat érintő változások bírnak jelentőséggel, amikkel minden cégtulajdonosnak és vezetőnek számolnia kell. Ezek közül most én is csak a két legnagyobb slágert: a kft-k tőkeemelését és a vezető tisztségviselők felelősségét emelem ki.
Többen cikkeztek már az Üzleti Világ korábbi számában a 2014. március 15-től hatályos új Ptk. gazdasági társaságokra gyakorolt egyes hatásairól: a kft-k törzstőkéjének hárommillió forintos minimumáról, a vezető tisztségviselők felelősségi szabályainak változásáról. Mivel a kft-k tőkeminimumának törvényi emelése a működő kft-k többségét érinti, annyit én is mindenképpen kiemelnék, hogy amennyiben 2014. március 15-ét követően bármilyen cégadat változását át kell vezettetnie egy cégnek a cégnyilvántartáson (legyen az új ügyvezető, székhely, telephely vagy tag stb.), akkor egyben az esetleg hárommillió forint alatti jegyzett tőkéjét is meg kell egyidejűleg emelnie. Amennyiben azonban egy hárommillió forint alatti törzstőkéjű kft-ben semmiféle módosítás nem történik az elkövetkező két évben, akkor ráér ezt a tőkerendezést a 2016. március 15-i véghatáridőig elvégezni. Aki tehát arra játszik, hogy a jelenlegi törzstőkével kihúzza 2016-ig, annak 2014. március 14-én olyan állapotban kell legyen a cége a cégnyilvántartás szerint, hogy azon várhatóan ne kelljen módosítani 2016-ig. 2014. március 14-ig elegendő a változásbejegyzési kérelmet benyújtani a cégbírósághoz, nem kell, hogy a változások bejegyzése is megtörténjen addig.