Késedelmi kamat számításának új szabályai
2013. július 1-től hatályba lépő Ptk. módosítás
A pénztartozások után járó késedelmi kamat számításának módja több ponton változik 2013. július 1-jétől. Általános változás, hogy míg jelenleg a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat a késedelmi kamat számításának alapja, addig július 1-től a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat lesz az irányadó.
Végre jogszabályban is rendezésre kerül az az eset, amikor a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni. Ilyen esetekben nyilván nem alkalmazható a magyar forintra meghatározott jegybanki alapkamat a késedelmi kamat számításának alapjaként. A vonatkozó szabályozás hiányát eddig a bírói gyakorlat próbálta meg orvosolni. Július 1-től kezdődően az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat válik az idegen pénznemben teljesítendő tartozás után fizetendő késedelmi kamat számításának alapjává.
Gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamat számításának alapja a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke lesz. A gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatszámítás legfontosabb változása azonban azt gondolom, hogy a kamatszámítás kezdő időpontjával kapcsolatos változás lesz. Kifejezetten sérelmes ugyanis az a jelenleg hatályos rendelkezés miszerint gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamat nem a kötelezett tényleges késedelembe esésének napjától, hanem a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől bizonyos esetekben. Végre a tényleges késedelembe esés fogja meghatározni a késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdőnapját. A gazdálkodó szervezetek az egymással kötött szerződéseikben a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget nem zárhatják ki.
A módosítás bevezeti a behajtási költségátalány megfizetésének kötelezettségét. Eszerint ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.
Hatóságokkal kötött szerződések esetében is alkalmazni kell a késedelmi kamat számításának a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó lényegi rendelkezéseit.
Fizetési határidők új szabályozása
2013. július 1-től 30 napon belül kell a tartozásokat megfizetni
Módosulnak a Polgári Törvénykönyv fizetési határidőkre és késedelmi kamatok számítására vonatkozó rendelkezései 2013. július 1-től. A változás lényege, hogy ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől, illetve egyes esetekben teljesítésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt meghatározó szerződési feltételt a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit sértő szerződési rendelkezésnek kell tekinteni, amelyre ezáltal az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a hatóság a szerződő fél, úgy a hatóság pénztartozásának teljesítési határideje nem haladhatja meg a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája szerződő hatóság általi kézhezvételének napját követő 30 napot. Hatóság esetében a felek a szerződésükben a pénztartozás megfizetésének teljesítési határidejét 60 napnál nem hosszabb időszakban is megállapíthatják, amennyiben az a szerződés jellege miatt tényszerűen indokolt.
Mindenkinek, aki rendszeresen köt szerződéseket érdemes áttekintenie a meglévő szerződéseit és a szerződéskötésekhez használt sablonjait, hogy azok vajon miként szabályozzák a fizetési határidőket. A jogalkotó célja kifejezetten az volt, hogy megkímélje a beszállítókat, alvállalkozókat és egyéb szerződött partnereket a szerződési feltételeket diktáló nagy cégek és hatóságok által rendszeresen alkalmazott hatvan napon túli fizetési határidőktől. Ennek érdekében az általános szerződési feltételekre is kiterjesztette a szabályozást.
Útmutató a végelszámolási eljárás menetéről
Ha arra a döntésre jutott, hogy inkább abbahagyja:
- A társaság legfőbb szerve határozatot hoz a végelszámolás elrendeléséről, melyben
- meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját,
- megválasztja a végelszámolót,
- rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok (leányok) sorsáról,
- rendelkezik a végelszámoló díjazásáról.
Devizahitel – Érdemes-e perelni?
Ügyfeleim sorra keresnek fel azzal a kéréssel, hogy nyújtsak jogi segítséget devizaalapú hitelük elviselhetetlen teherré nőtt törlesztőrészeivel kapcsolatban. Ezek között ritkán, de előfordulnak olyan esetek, amelyekben a hitelt nyújtó pénzintézet hibája eredményezi az ügyfél adósi helyzetének jelentős romlását. Megesik ugyanis, hogy a pénzintézet úgy terhel valamilyen költséget az ügyfélre, vagy úgy képezi a hitel ügyleti kamatát, ahogyan azt a hitelszerződés alapján nem tehetné. Ezekben az esetekben a pénzintézettel folytatott kommunikáció, elsősorban a hibát bemutató levél, általában elegendő ahhoz, hogy a pénzintézet a problémát észlelje, és orvosolja.
Devizahitel - Árfolyamgát
2013. március 26-án az Országgyűlés meghosszabbította az árfolyamgát igénybevételére nyitva álló határidőt 2013. május 31-ig. Aki él az árfolyamgát nyújtotta lehetőséggel, az a meglévő deviza lakáshitele törlesztőrészletének számításakor egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton vehet figyelembe. Az árfolyamgát három évre, de legkésőbb 2017. június végéig fagyasztja be a törlesztő részleteket. A rögzített árfolyam és az aktuális piaci devizaárfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül egy másik hitel formájában, amelyet a fent említett három éves időtartam lejártát követően kell elkezdeni törleszteni.
Tájékoztató a gazdasági társaságok részére kötelező cégnyilvántartási adatbejelentésekről
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) 2012. március 1-jei módosítása a már bejegyzett gazdasági társaságok részére különböző: adat-bejelentési kötelezettségeket ír el:, amelyeket a társaságok 2013. február 1. napjáig kötelesek végrehajtani.
A Cégtörvény módosított rendelkezései szerint szükséges a társaság székhelye, telephelye, fióktelepe használatának igazolása, amelyre vonatkozó okiratot a társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.
A megváltozott jogszabályi környezetnek való megfelelés – Villamos energia továbbadása
A villamos energiával foglalkozó jogszabályok jelentős mértékben módosultak az elmúlt egy évben.1 A módosítások közvetlenül érintik mindazon ingatlan-tulajdonosokat és -üzemeltetőket, akik az ingatlanukon kiépített elektromos vezeték hálózaton keresztül biztosítják az ingatlanukon tipikusan bérlőként jelenlévő felhasználók energia ellátását. Az érintett ingatlanok között vannak az irodaházak, üzletközpontok, raktárközpontok, ipari központok, de akár a társasházak is.
teljes cikk » A megváltozott jogszabályi környezetnek való megfelelés – Villamos energia továbbadása
A cégeljárás illetékei
– 2012. március 1-jétől hatályos szabályozás –
2012. március 1-jétől változnak a cégalapítás után fizetendő illetékek, ugyanakkor a már bejegyzett társaságok adataiban bekövetkezett változások bejegyzéséért fizetendő illetékek változatlanok maradnak.
A változásokat az alábbi táblázat mutatja:
Az európai fizetési meghagyás
Amennyiben Önnek külföldi, de az Európai Unión belül székhellyel rendelkező partnerével szemben lejárt pénzkövetelése áll fenn (és az nem közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti, illetve nem házassági vagyonjogon vagy öröklési jogviszonyon alapuló igény), lehetősége van – a gyors behajtás érdekében – európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtani. Magyarországon a közjegyzők rendelkeznek hatáskörrel az európai fizetési meghagyás kibocsátására.
Ügyvédi Irodánk a rendelkezésére áll az európai fizetési meghagyás benyújtásához szükséges okiratok előkészítésében, összeállításában, benyújtásában, és a megindított eljárás nyomon követésében.
Tájékoztató pénztartozások jogi úton történő behajtásának lehetőségeiről
Mik az Ön jogi lehetőségei abban az esetben, ha Önnek lejárt pénzkövetelése van?
- Szükségünk van a pénzkövetelés alapjául szolgáló számlá(k)ra, szerződésre, egyéb okiratokra. Amennyiben az adós cég, adatait ellenőrizzük az Irodánk rendelkezésére álló cégnyilvántartásban, amelyből azt is megállapíthatjuk, hogy a céggel, a cég képviselőjével és tulajdonosával szemben van-e illetve volt-e más személynek vagy hatóságnak jogerősen megállapított vagy a követeléskezelő nyilvántartásba bejelentett pénzkövetelése. Ez az információ a céggel szembeni eljárás megválasztásánál rendkívül fontos.
- Amennyiben az adós magánszemély, és elérhetősége nem ismert, illetve az adós az Ön által ismert lakcímen nem elérhető, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) bekérjük az adós lakcímét. Ennek hivatali adatszolgáltatási díja 3.500,- Ft.
teljes cikk » Tájékoztató pénztartozások jogi úton történő behajtásának lehetőségeiről
Cégalapítás, cégmódosítás, adóregisztrációs eljárás
– jogszabályi változások 2012. január 1-jével –
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény több ponton módosította az új cégek alapítására és a meglévő cégek módosítására vonatkozó jogszabályokat. Új cég alapítása (vagy vezető tisztségviselőt, képviselőt, illetve 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagot érintő cégmódosítás) esetén a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során 2012. január 1-vel hatályba lépett legjelentősebb változás, hogy a társaság nem automatikusan kap adószámot – mint eddig –, hanem az adóhatóság ún. adóregisztrációs eljárás során megvizsgálja a vezető tisztségviselő (illetve az 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tag) adózói előéletét, és ez alapján vagy megállapítja az adószámot, vagy törvényi akadály miatt megtagadja, illetve törli azt.
teljes cikk » Cégalapítás, cégmódosítás, adóregisztrációs eljárás