Devizahitel - Árfolyamgát

2013. március 26-án az Országgyűlés meghosszabbította az árfolyamgát igénybevételére nyitva álló határidőt 2013. május 31-ig. Aki él az árfolyamgát nyújtotta lehetőséggel, az a meglévő deviza lakáshitele törlesztőrészletének számításakor egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton vehet figyelembe. Az árfolyamgát három évre, de legkésőbb 2017. június végéig fagyasztja be a törlesztő részleteket. A rögzített árfolyam és az aktuális piaci devizaárfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül egy másik hitel formájában, amelyet a fent említett három éves időtartam lejártát követően kell elkezdeni törleszteni.

A három év lejártát követően tehát az árfolyamgátat igénybe vevő devizahitel adós két hitelt fog törleszteni: egyrészt tovább fizeti a már most is meglévő deviza lakáshitelét, másrészt a gyűjtőszámlán a három év alatt a rögzített és az aktuális árfolyam közötti különbözetből törlesztőrészletenként összegyűlt pénzösszeget is vissza kell fizetnie.

Érdemes-e igénybe venni az árfolyamgáttal kapcsolatos gyűjtőszámlahitelt? Aki igényli, az a banki eljárást követő hónapban már jelentősen alacsonyabb törlesztőrészletet fog fizetni, és ez három évig (de legkésőbb 2017. június végéig) így is marad. Ezzel a mostani fenyegető anyagi helyzetből menekülni lehet. A három év elteltével fizetendő két hiteltörlesztés (az akkor ismét piaci árfolyamúvá váló meglévő devizahitel és a gyűjtőszámlahitel) azonban várhatóan nagy megterhelést fog jelenteni. Mindenképpen gondolni kell arra már most, hogy miként enyhíthetőek ezek a terhek. Milyen megtakarítási vagy biztosítási konstrukció lehet alkalmas arra, hogy abból három év múlva az egyik hitel visszafizethető legyen vagy a terhek egyébként kompenzálhatóak legyenek.