Deviza- és egyéb hitelek

Az aktuális jogi helyzet

Minden egyes embert érint Magyarországon, akinek bármilyen jellegű, célú, elszámolású hitele vagy pénzügyi lízingszerződése van vagy volt.

Jelentős fordulat állt be a hitelekkel kapcsolatos társadalmi probléma kezelésében a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény elfogadásával és 2014. július 26-i hatálybalépésével. A törvény hatálya szinte minden fogyasztói banki kölcsönszerződésre és pénzügyi lízingszerződésre kiterjed, legyen az devizaalapú vagy forintalapú, még hatályos vagy már teljesített vagy épp végrehajtás alatt álló, lakásra, autóra vagy szabad felhasználásra vették fel, ha 2004. május 1. napját követően köttetett, és tartalmaz árfolyamréssel vagy egyoldalú szerződésmódosítással foglalkozó szerződéses kikötést. (Kivételt csak a végtörlesztéssel vagy a fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló ingatlannak az állam által külön jogszabály alapján történt megvásárlása következtében megszűnt szerződések képeznek.) A jogszabály célja, hogy a Kúria, mint legfőbb bírói testület által jogellenesnek minősített szerződéses kikötéseket egyedi pereskedés szükségessége nélkül, általánosan, kötelező jelleggel módosítsa valamennyi banki kölcsönszerződésben. A jogellenesnek minősített szerződéses kikötések két csoportba sorolhatók: az árfolyamrésre vonatkozó és az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó elemekre.

Az árfolyamrés fogyasztói kölcsönszerződésekben történt alkalmazását a jogszabály semmisnek nyilvánítja. A törvény erejénél fogva semmis tehát az a szerződéses kikötés, amely a kölcsön vagy a finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy más árfolyam alkalmazását rendeli. A semmis szerződéses rendelkezés helyébe a jogszabály a Magyar Nemzeti Banknak az esedékesség napján érvényes hivatalos deviza árfolyamának alkalmazását ülteti. A pénzintézetek a törvény hatálybalépésétől számítva 90 napos határidőt kaptak a szükséges átszámítások elvégzésére, azaz legkésőbb 2014. október 24-ig tájékoztatniuk kell tudni az ügyfeleiket arról, hogy miként alakul a tartozásuk, ha az eredetileg alkalmazott vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB devizaárfolyamával kerül kiszámításra a hitelükkel kapcsolatos minden múltbeli tétel.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában a törvény szerint vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés – az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével. Mivel azt azért a jogalkotó is érzékelte, hogy itt visszaható hatályú beavatkozás történik magánjogi szerződésekbe, ami még a mi jogi kultúránkban is erősen megkérdőjelezhető, lehetőséget adott a pénzintézeteknek arra, hogy megvédjék az általuk arra érdemesnek tartott, múltban alkalmazott egyoldalú szerződésmódosításaikat, és bizonyítsák, hogy azok megfeleltek többek között az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvének. A pénzintézetek az állam elleni perben bizonyíthatják kikötéseik tisztességességét, amely pereket devizaalapú szerződések esetében 2014. augusztus 25-ig, forintalapú szerződések esetében 2014. október 24. és november 23. közötti időszakban kezdeményezhetnek. A perek elbírálására kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéknek kivételesen rövid határidőkkel kell eljárnia. Ezek a perek zajlanak most a napokban. A perbeli ítéletekkel szemben természetesen lehet fellebbezéssel élni, a másodfokú ítélettel szemben pedig további jogorvoslatként felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő a Kúriához. A felsőbb bírói fórumokat is hasonlóan rövid határidők kötik. Pervesztesség esetén a pénzintézeteknek újra kell számolniuk az általuk nyújtott kölcsönöket úgy, mintha az egyoldalú kamat- és költségemelések meg sem történtek volna. Lapzártáig pernyertességre még nem került sor egyetlen pénzintézet részéről sem.

A törvény rendelkezik még a folyamatban lévő perek felfüggesztéséről legkésőbb 2014. december 31. napjáig, és a folyó végrehajtások szüneteléséről.

Mit tegyenek a banki adósok?

Várják ki a végét. A fenti jogszabály és annak következményei biztosan hoznak majd valamilyen mértékű enyhülést, a hiteltartozások összegének és a törlesztő részeknek a csökkenését. Néhány hónapon belül mindenki fog majd kapni egy levelet a bankjától, amiben a bank tájékoztatja, hogy még mennyivel tartozik, vagy milyen összeg került jóváírásra, vagy jár vissza. Attól még azonban, hogy a hiteltartozásokkal kapcsolatos egyedi végrehajtások és perek szünetelnek illetve felfüggesztésre kerültek, az esedékes törlesztő részeket érdemes befizetni, hiszen továbbra is sor kerülhet a KHR rendszerbe való bekerülésre, a kezesek felszólítására, hogy az adós helyett teljesítsenek, és végső soron a kölcsönszerződés felmondására.

Azok a banki adósok pedig, akiknek válás miatt, rokonnal, baráttal kötött háttérmegállapodás miatt, vagy más hasonló okból rendezetlen a hitelfizetése, azaz más személy kapta, fizeti a hitelt, mint aki abban adósként vagy adóstársként szerepel, használják ki ezt az időt arra, hogy a volt házastársukkal, barátjukkal, üzlettársukkal írásban is rögzítik a megállapodásukat, és abban arra is kitérnek, hogy kit illet majd az a várható jóváírás, amely a fenti törvény következményeképpen meg fog jelenni a névleges banki adósok számláján. Mivel ugyanis a bankok nem támogatták az adósok személyében bekövetkező változásokat, még jogerős válások kimondása esetében sem, úgy hiszem számtalan elszámolási vitára fog sor kerülni a kényszerből született háttér-megállapodások miatt.

Megjelenik a Magyar Üzleti Világ őszi számában.