Cikkek

Hiedelmek és tények

Jó-e az nekünk, ha a devizahitel szerződésünk érvénytelenségét a bíróság megállapítja?

Hiedelem: Ha a devizahiteles adós kölcsönszerződését legalább részben érvénytelenné nyilvánítja a bíróság, az az adósnak mindenképpen jó, ezért perelni feltétlenül érdemes.

Tény: Az attól függ…

Ügyfeleim sorra keresnek fel azzal a kéréssel, hogy nyújtsak jogi segítséget devizaalapú hitelük elviselhetetlen teherré nőtt törlesztő-részleteivel kapcsolatban. Ezek között ritkán, de előfordulnak olyan esetek, amelyekben a hitelt nyújtó pénzintézet szerződésszegő hibája eredményezi az ügyfél adósi helyzetének jelentős romlását. Ilyenkor általában a bankkal folytatott egyeztetés is elegendő a probléma orvoslásához. Az esetek többségében azonban a devizaárfolyamok változása, vagy a pénzintézet által a kölcsön futamideje alatt egyoldalúan módosított kamatok vagy költségek okozzák a terhek növekedését. Utóbbi esetekben a helyzet korántsem egyértelmű, bár tapasztalataim szerint számos pénzintézet ezen utóbbi esetben is tárgyalások eredményeképpen valamiféle könnyítést nyújtani az ügyfelének.

Több jogi eljárás indult már pénzintézetekkel szemben annak igazolására, hogy a deviza alapú hitelszerződés egyes rendelkezései érvénytelenek. Vannak, akik első vagy másodfokon nyertek is az általuk perelt pénzintézettel szemben, sőt van olyan ügy is, ahol a Kúria is ítélkezett az ügyben, részben az adósnak adva igazat. A Kúria 2013. december 16-án jogegységi határozatot tett közzé, amelyben az árfolyamkockázatra vonatkozó felvetéseket megválaszolta, más kérdésekben az Európai Unió Bíróságához fordult. Az is felmerült, hogy a Kormány fog megoldást találni a devizahiteles szerződések problémájának megoldására.

Egy per kimenetele mindig bizonytalan, különösképpen ha nincs egyértelmű jogszabályi rendelkezés vagy a bíróságokra kötelező értelmezés, amely ugyanazt a típusú problémát egyszer már rendezte. Ráadásul a per drága mulatság, és az éppen anyagi gondokkal küzdő devizahiteles adós számára a peres illeték és a pereskedéssel szükségszerűen együttjáró ügyvédi munkadíj fedezése nyilván problémát okoz. Azt gondolom, hogy perelni akkor szabad, ha van egy erős jogi kapaszkodó, amire a perbeli igény alapítható, és más út nincs a helyzet rendezésére. Ez pedig mindig csak a konkrét egyedi eset körülményeinek ismeretében dönthető el.

A devizahiteles perekben általában a szerződés vagy valamely szerződéses rész érvénytelenségének megállapítása a kereset tárgya.

Érvénytelenség megállapítását lehet úgy kérni a bíróságtól, hogy az érvénytelenség következményeinek megállapítását nem kérjük. Ilyen esetben – pernyertességünk esetén – a bíróság kijelenti, hogy a szerződés vagy annak a támadott része érvénytelen, azaz nem alkalmazható. Ezzel azonban a helyzet még nincs rendezve, csak keletkezett egy lyuk, amit valamiképpen be kell foltozni. Ilyenkor a banknak feltétlenül érdeke a kiesett rész pótlása, azaz érvényesnek minősülő szerződéses feltételek kidolgozása, és abban való megállapodás az ügyféllel. Ez a megoldás tehát akkor jó, ha az ügyfél célja az, hogy megegyezzen a bankkal egy korrektebb hitelkonstrukcióban, de a bank erre per nélkül nem partner.

Az érvénytelenség Ptk. szerinti következménye elsősorban abban áll, hogy érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Erre egy kölcsönszerződés esetében nyilván nincs mód, hiszen a kölcsönöket a bankok valóban folyósították, abból az adósok tényleg megvásárolták, amit szerettek volna, használták a kölcsönt, és az is nyilvánvaló, hogy a kölcsönön a banknak keresnie kell, hisz a hitelnyújtás az üzletszerű tevékenysége. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást. Amennyiben tehát a felek nem állapodnak meg a szerződéses konstrukcióban, és azt kérik a bíróságtól, akkor a bíróság pótolja az érvénytelenség miatt a szerződésből kiesett részt vagy magát a szerződést az adott szerződés típusokra általában használt piaci feltételek figyelembevételével. Ez persze lehet az ügyfél számára kedvezőbb, mint az eredeti szerződése volt, de mentesülni a fizetési kötelezettségek alól ezzel sem lehet.

Nem az a cél tehát, hogy a devizahiteles szerződések érvénytelenek legyenek. A cél az, hogy olyan szerződéses konstrukció jöjjön létre a bankok és az adósaik között, amely mindkét fél számára vállalható. Ehhez a célhoz pedig több úton el lehet jutni. Az okos banknak az célja, hogy ne bedőlt hitelei és bizonytalan kimenetelű perei, hanem jól fizető ügyfelei legyenek. Vannak ilyen bankok. Persze ha megpróbálunk tárgyalni és kiderül, hogy a mi bankunk egyáltalán nem ilyen okos, akkor végső soron valóban marad a per.

Megjelent a Magyar Üzleti Világ tavaszi számában.