Cikkek

Devizahitel – Érdemes-e perelni?

Ügyfeleim sorra keresnek fel azzal a kéréssel, hogy nyújtsak jogi segítséget devizaalapú hitelük elviselhetetlen teherré nőtt törlesztőrészeivel kapcsolatban. Ezek között ritkán, de előfordulnak olyan esetek, amelyekben a hitelt nyújtó pénzintézet hibája eredményezi az ügyfél adósi helyzetének jelentős romlását. Megesik ugyanis, hogy a pénzintézet úgy terhel valamilyen költséget az ügyfélre, vagy úgy képezi a hitel ügyleti kamatát, ahogyan azt a hitelszerződés alapján nem tehetné. Ezekben az esetekben a pénzintézettel folytatott kommunikáció, elsősorban a hibát bemutató levél, általában elegendő ahhoz, hogy a pénzintézet a problémát észlelje, és orvosolja.

Az esetek többségében azonban a devizaárfolyamok változása okozza a terhek növekedését. Ilyenkor a helyzet korántsem egyértelmű. Több jogi eljárás indult már pénzintézetekkel szemben annak igazolására, hogy a deviza alapú hitelszerződés egyes rendelkezései érvénytelenek. Ezek között létezik olyan bírósági döntés, amely másodfokon, jogerősen is megállapította, hogy az adott ügyben támadott hitelszerződés azon kikötése, miszerint az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyamon kell meghatározni, érvénytelen, és a hitel nyújtásakor alkalmazott deviza vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztőrészek számításakor is a hitelszerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal. Az indokolás tömör lényege, hogy a hitelnyújtás és törlesztés során nem történik tényleges deviza eladás és deviza vétel, tehát nem nyújt a pénzintézet olyan szolgáltatást, amely ellenértéke a deviza eladási és vételi árfolyam különbözetében mutatkozik meg. A jogerős ítélettel szemben a pénzintézet felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál. A Kúria idén januárban felfüggesztette a felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. A napokban azonban az EU Bírósága elutasította a Kúria gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelmét, és úgy döntött, az általános szabályok szerint eljárva vizsgálja meg a kérdést. Így a közeljövőben nem várható döntés az ügyben.

Márpedig amíg nem áll rendelkezésre egyértelmű jogi precedens, addig a banki devizahitel-szerződések nem egyedi, hanem általánosan alkalmazott elemeit támadó per kimenetele bizonytalan. Ez pedig visszatartja a devizahiteleseket a pereskedéstől, mivel a peres illeték a perben érvényesíteni kívánt követelés 6%-a, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. Az éppen anyagi gondokkal küzdő devizahiteles adós számára a peres illeték és a pereskedéssel – egy ilyen jellegű ügyben szükségszerűen – együtt járó ügyvédi munkadíj fedezése nyilván problémát okoz. Persze van lehetőség illeték-feljegyzési jogot kérni a bíróságtól, amely esetben az illetéket nem kell előlegezni, ha azonban pervesztességre kerül sor, az illetéket és a perköltség egyéb elemeit a vesztes félnek meg kell fizetnie. Lehet kérni a bíróságtól teljes költségmentesség engedélyezését is, amely esetben akkor sem kell megfizetni az illetéket és egyéb perköltséget, ha a pereskedő elveszíti a pert, az ehhez kapcsolódó feltételeknek azonban kevesen felelnek meg, és nem mentesít a saját oldalon felmerülő ügyvédi munkadíj megfizetése alól.